Manufaktúra
menüpont alatt találhatók meg.
a templom
A templomban a zarándokok egyenként és egybegyülekezve Isten színe elé állhatnak, ahol könyörgésük és hálaadásuk meghallgatásra talál. A bakonybéli barokk templom építőmestere egy olyan szakrális teret alkotott, melyben a tájékozódó ember kapcsolatot találhat a nem látható, nem hallható, mégis létező Teremtővel. Az építőmester, akinek nevét nem ismerjük, mint iniciátor (vezető) szavak nélkül — az építészeti és festészeti program segítségével — fokozatosan vezet Isten házába. A jelek a Szentek Szentjébe, Isten országába mutatnak.
Az a nemzedék, amely templomot épít, és az a nemzedék, amely tisztelettel tekint a templomra, az életének elrendeződését nem önmagától, hanem Isten Szent Lelkétől reméli. A templom ilyen értelemben a remény jele, a remény szimbóluma. A keresztény templomok tornya az égbe mutat, ahol a szimbolikus gondolkodás szerint a Teremtő lakik.
A fölkelő Nap az ókeresztény kortól a feltámadt Krisztus szimbóluma. Emiatt az ókori és a középkori keresztény templomokat keletelték, azaz a templom kelet-nyugati tengelyét a felkelő Nap irányába tájolták. A szentély kelet felé való tájolása tehát szimbolikus tett, és így lehetséges, hogy a templom zárt terében tájékozódó ember a felkelő Nap sugarait látva irányt talált, életét Krisztus halálának és föltámadásának misztériumában szemlélhette. A Nap azonban tavasszal és télen, különféle évszakokban a horizont más-más pontján bukkan fel. A béli középkori templom kelet-nyugati tengelyének, s azon belül a templom szentélyének a kijelölése nagy valószínűséggel — más templomokhoz hasonlóan — a templom védőszentje, Szent Mauríciusz vértanú ünnepén, szeptember 22-én történt. Ahol az építendő templom patrónusának ünnepnapján felkelt a Nap, abba az irányba tájolták a templom szentélyét.
A reneszánsz kor óta a nyugati keresztény egyházban a templomok tájolását szabályozó ősi kánon többé már nem volt mértékadó. A bakonybéli apátsági templomot tervező — és építő — ismeretlen barokk mester szakít az ősi kánonnal, mely a templom irányulását a kozmosz egészében értelmezte. Ebben az ősi kánonban, mint láttuk, kozmikus, szimbolikus szemlélet tükröződik.
A barokk építőmester is, igaz más eszközökkel — a templom architektúrája és ikonográfiai programja révén —, mint a középkori elődök, bevezet a Szentek Szentjébe, Isten Országába.
Vásárhelyi Anzelm OSB
Ut In Omnibus Glorificetur Deus
